Igaza volt Hoppál Péternek, tényleg politikatörténeti pillanatoknak voltunk tanúi a pécsi közgyűlés csütörtöki ülésén. Csak nem úgy, ahogy ő gondolta.
Igaza volt Hoppál Péternek, tényleg politikatörténeti pillanatoknak voltunk tanúi a pécsi közgyűlés csütörtöki ülésén. Csak nem úgy, ahogy ő gondolta.
A fideszes országgyűlési képviselő azért kért és kapott napirend előtt szót Páva Zsolt polgármestertől, hogy jól beolvasson a komplett helyi ellenzéknek, miután a fideszes média hét elején nyilvánosságra hozott egy hangfelvételt, amin a Demokratikus Koalíció (DK) helyi politikusa, Kunszt Márta mond nem a nyilvánosságnak szánt mondatokat ismert és kevésbé ismert pécsi emberekről. A Szabad Pécsnél úgy döntöttünk, hogy mivel súlyosan becsületsértő állítások is elhangzanak a felvételen, nem foglalkozunk a témával, annak pedig nem lett volna értelme, hogy szemezgetve a tartalomból, mondjuk csak a közszereplőkre vonatkozó megállapításokról írunk.
A hangfelvétel nyilvánosságra hozásának fő célja a nemrég bejelentett pécsi ellenzéki összefogás megtorpedózása lehetett. Hoppál Péter pécsi közgyűlésben elhangzott tízperces beszédében többször is nekiszegezte a kérdést az ellenzéknek, hogy a ?szövetségük? ezek után fenntartható-e. Íme Hoppál Péter tízperces monológja:
Eddig a dolgok a maguk megszokott medrében zajlottak:
- Beépített / megfizetett ember elkészítette a hangfelvételt.
- Beépített / megfizetett ember eljuttatta ezt a megfelelő helyre.
- A fideszes média köszönte szépen és nyilvánosságra hozta.
- Fideszes képviselő besétált a megfelelő helyre és a jelentős élőerővel megjelent helyi szolgamédia asszisztálása mellett, apokalipszist kiáltva elkezdett éket verni a nagy pécsi ellenzéki összefogásba.
Ha Hoppál Péter nem követ el egy egészen kicsi hibát, akkor győztesen jöhetett volna ki ebből a helyzetből. Morális magaslatról leosztja az ellenzéket, és mivel a téma nem szerepel az ülés napirendjén, Páva, mint az ülés levezetője nem nyithat vitát, ráadásul a Hoppál által nevesített, személyesen megszólítottak közül kettő, Kunszt Márta és Keresztes László Lóránt (vagy ahogy Hoppál mondta: Lóránt László) nincs jelen. Csakhogy a fideszes politikus megszólított még valakit, aki viszont jelen volt: az LMP-s Kóbor Józsefet. Tőle azt kérdezte Hoppál, mit szól hozzá, hogy Kunszt Márta a felvételen azt mondja róla, hogy a folyosón sem találná meg a villanykapcsolót. ?Személyes megszólítás okán? Páva Zsolt lehetőséget adott Kóbornak arra, hogy reagáljon.
Na itt következtek azok a politikatörténeti pillanatok, amikre tényleg nem volt még példa, amióta figyelemmel kísérem a pécsi közélet eseményeit, de talán nem túlzás azt mondani, hogy országosan is egyedülálló, ami történt. Talán Hoppál úgy gondolta, nem kockáztat nagyot, ha megszólítja az összefogás gyenge láncszemének tartott LMP civilben sugárfizikus, nem a vehemenciájáról híres, általa nyilván hobbipolitikusnak tartott képviselőjét, aki maximum mond két-három gyenge mondatot, amire már öt perc múlva senki nem fog emlékezni. Nem is tévedhetett volna nagyobbat.
Kóbor József mindössze két és fél percet beszélt, de ez alatt a rövid idő alatt mindent megsemmisített, amit Hoppál tíz perc alatt felépített. Nézzék csak!
Elképesztő a kontraszt: míg Hoppál hibátlanul programozott Fidesz-droidként, álfelháborodással, rendkívül kiszámítható módon adta elő mondandóját, addig Kóbor valami olyat mutatott, amit a sémákra épülő, cinikus, a választókat megvető és hülyének néző magyar politikai kultúrában nagyítóval kell keresni: szabadságot és humánumot. Itt nem az egyik párt képviselője beszélt pártérdekből, hanem egy szabad ember, aki éppen ezért megengedhette magának, hogy őszinte legyen. Ebbe belefért a politikai ellenfél szakmai régmúltjának elismerése, belefért az ellenzéki hibák megemlítésével az önkritika, és belefért az egyik legjózanabb és legpontosabb helyzetelemzés, ami a magyar ellenzéki térfélen megszületett: ?nem az kell, hogy szeressük egymást, hanem hogy együttműködjünk?. Mindezek mellett a Fidesznek és Hoppálnak kínos ügyek gyors felvillantásával leleplezte az álságos moralizálást, és egyszerűen a szemébe mondta Hoppálnak, hogy mi a fideszes politikus közgyűlési szereplésének valódi célja.
Mondjuk a diáklány, akire utalt nem tizenhat éves, hanem tizenkilenc, de ennyi hiba belefér, hiszen ez egy retorikai, politikusi és emberi csúcsteljesítmény volt.
Keretes szerkezetek.
