Az első rendes, hagyományos tárgyalást tartották a pécsi korrupciós buszbeszerzésként, Volvo-gate néven elhíresült ügyben szerdán, a Kaposvári Törvényszéken. Tanúvallomást tett az ügy másodrendű vádlottja, és döntöttek több érdekes idézésről is.
A cikk a hirdetés után folytatódik
Egyelőre nem adott helyt a Bánki Erik baranyai fideszes országgyűlési képviselő tanúkihallgatását célzó ügyvédi beadványnak a Kaposvári Törvényszék bírói tanácsa a pécsi buszbotrány miatt indult büntetőper első tárgyalási napján. Arról, hogy a per már hétfőn kezdődött volna, és hogy volt három előkészítő ülés is, korábban írtunk.
Dr. Vadócz Attila, a büntető tanácsot vezető bíró azt mondta, hogy arról, hogy Bánki Eriket ki kell-e hallgatni ebben az ügyben, később, a további tanúkihallgatások ismeretében dönt majd.
Ahogyan annak a másik tanúkihallgatási indítványnak is ugyanez lett a sorsa, amely azt a holland üzletembert idézte volna a magyar bíróságra, aki a „közvetítő” cég (a buszok leszállítását célzó közbeszerzést megnyerő cég) vezetője volt.
Arról viszont döntött a bíróság, hogy meghallgatja, és még idén, a következő két tárgyalási nap (november 29. és december 2.) valamelyikén Páva Zsoltot, Pécs korábbi polgármesterét, illetve Csizi Pétert, volt országgyűlési képviselőt és volt alpolgármestert.
Ezen kívül egy egyetemi oktatóként is dolgozó gazdasági tanácsadót, illetve a Tüke Busz korábbi gazdasági vezetőjét is idézte a bíróság. (17.15 – Meg kell jegyezni, mert ez lehet egy indok arra vonatkozóan, hogy Csizit miért igen, Bánkit /egyelőre/ miért nem: azt hangsúlyozta a bíróság, hogy Páva Zsoltot és Csizi Pétert nem elsősorban mint politikusokat hallgatják meg, hanem a buszbeszerzésről döntő önkormányzat volt vezetőiként kérdezik majd ki.)
Mint megírtuk, Csengő András másodrendű vádlott, a buszvásárlás előkészítésében tolmácsként és üzletkötőként részt vevő üzletember, valamint Bánki Erik és Csizi Péter is járt Hollandiában, erről most hivatalosan is beszámolt a bíróság, kikért Budapest-Amszterdam járatok utaslistái alapján. Előbbiről, azaz Csengőről kiderült, hogy ő bizonyosan a későbbi buszos ügylettel kapcsolatban utazott, a két politikusról viszont ezt még nem tudjuk – és azt sem, ha nem a tervezett buszügylet előkészítése miatt mentek, akkor mi célból jártak éppen ott és akkor ketten. A már megismert repülőtéri utaslisták szerint ugyanakkor ami bizonyos, hogy ők ketten egyidőben, együtt, egy járaton utazva voltak kint Hollandiában. Sőt, ma további utaslisták kikéréséről is döntött a bíróság.
Azt már mi jegyezzük meg, hogy az utaslisták kikérését már korábban is nyilvánvalóan amiatt kezdeményezték az ügyvédek, mert sejtették, hogy az ügy főbb szereplőin túl, azokon korábbi pécsi vezetők és befolyásos politikusok is rajta lehetnek.
És érdemes emlékeztetni az olvasókat arra is, hogy Csizi Péter ebben az időszakban a pécsi buszcsere-program politikai irányítója volt, míg Bánki Erikről masszívan tartja magát az az egyelőre meg nem erősített pletyka, hogy komoly befolyása volt a pécsi politikai és gazdasági ügyekre a fideszes városirányítás idején, s valójában, a háttérben, fontos ügyekről ő, avagy az ő “emberei” dönthettek. Márpedig egy 3,5 milliárdos buszvásárlás ilyennek minősíthető, mindenképpen kiemeltnek nevezhető ügy.
És, ha már az összegeket említettük! A pécsi önkormányzat vezetése döntött arról 2014 decemberében, hogy engedélyezi a tervezett buszvásárlás miatt a Tüke Busznak 3,5 milliárdos hitel felvételét. A kölcsönfelvételt megszavazták, utána néhány hónappal – és egy sikeres és szabályos közbeszerzési eljárás lebonyolítása után – a pécsi buszos cég megvásárolta a használt hollandiai buszflottát. A buszokat Pécs nem a Volvo Hollandiától és nem is a Volvo Hungáriától vette, hanem egy holland közvetítő cégtől, a Bus & Coach-tól.
Nekik fizették ki azt a 3,5 milliárd forintot a buszok vételáraként, amely keretösszegről korábban a pécsi fideszes többség szavazott, és amelyet 100%-ban, a K&H Banktól felvett kölcsönből fizette ki a városvezető koalíció közgyűlési jóváhagyásával a pécsi busztársaság.
A 3,5 milliárdos vételár egy nyertes uniós közbeszerzési ajánlat után alakult ki, a holland közvetítő cég volt az egyedüli ajánlattevő a pécsi kiírásra, így ő lett a buszok leszállítására kiírt nyertes vállalkozás.
Csakhogy aztán később kiderült, hogy a Pécsről elutalt 3,5 milliárd forintból (az akkori árfolyam szerint 300 forint közelében volt egy euró), akkori áron mintegy 720-730 millió forint hasznot tudott a magáénak a Bus&Coach. A haszonnak a nagyon nagy részét azonban nem tartotta meg az üzletet bonyolító cég magának, hanem két, vele szerződéses kapcsolatban álló személynek fizette ki: a harmadrendű vádlottnak, aki már elismerte bűnösségét, és a szerdán vádlotti vallomást tévő másodrendű vádlottnak – előbbinek thaiföldi, utóbbinak szerbiai számlára utaltak Hollandiából.
Az üzletet bonyolító, a buszok leszállítására a pályázatot megnyerő holland cégnél “csupán” 200 ezer euró (cca. 60 millió forint) maradt a mai bírósági kihallgatás alapján, ez volt a pályázó cég része a haszonból. 550 ezer eurót (akkori árfolyamon 160-170 millió forintot) kapott a harmadrendű vádlott, és mintegy 1 millió 650 ezer euró (mintegy 500 millió forint) ütötte a markát Csengő Andrásnak, aki, mint mondtuk, az ügy másodrendű vádlottja.
Mint azt az ő mai kihallgatásából megtudtuk, a 900 ezer euró még megvan (ezt vitte be egy hollandiai bankba, készpénzben, amit lefoglaltak, és ami miatt elindult a büntetőügy, mert ez a lépés gyanús lett egy holland banki tisztviselőnek, és pénzmosás gyanúja miatt értesítette a holland hatóságokat). Az a 900 ezer euró tehát megvan, a többit azonban Csengő András, a mai vallomása alapján elköltötte, avagy kölcsönadta. Ennek pontos részleteiről nem beszélt, csupán azt mondta el konkrétumként, hogy saját cégeiben emelt tőkét a pénzből, illetve nem kívánja megnevezni azokat, akiknek kölcsönadott.
A fentiek ugyanakkor azt is jelentik – hiszen a haszonról beszélünk –, hogy a buszok tényleges vételára legfeljebb, legjobb esetben is maximum 2,7-2,8 milliárd forint lehetett.
A másik vádlott, azaz az elsőrendű vádlott, a Tüke Busz Zrt. volt vezérigazgatója ma azt mondta, hogy fenntartja a korábban, írásban, a rendőrségen, majd a második, szintén írásban, az első bírósági előkészítő ülésen tett tanúvallomását is, amelyben nem ismeri el a büntetőjogi felelősségét.
Csengő András is ártatlannak vallotta magát. Azt mondta, hogy őt keresték a pécsi önkormányzattól, hogy segítse a pécsi buszbeszerzést, ugyanakkor később a közbeszerzésen nyertes holland cég képviselője is volt (sőt, már korábban is állt velük kapcsolatban). Mint azt Csengő elmondta, ak holland cégtől jutalékot kapott a sikeres ügylet miatt.
A büntető tanács egyik tagja felvetette, hogy az azért nem túl szokványos, hogy egy profitorientált cégnek a saját haszna egy üzletből kb. a tizede legyen csupán a kifizetett jutaléknak. Erre Csengő András azt mondta, hogy az üzlet néha ilyen is lehet, ő most jól járt, de szerinte ezért a jutalékért (mint mondtuk, kb. 500 millió forintról van szó) ő megdolgozott – és szerinte az ő közreműködésével olyan üzletet ütöttek nyélbe, amelyben mindenki nyertesnek mondhatja magát: ő is, a holland cég is, a buszok eladója is, a pécsi önkormányzat és a buszos cég is, illetve a pécsiek is, hiszen szép és jó buszokat szállítottak le. Ráadásul olyan áron, még a magas (bár szerinte nem olyan nagyon extrán magas) jutalékkal együtt is, amely versenyképesnek mondható.
Arra, hogy korábban egy jóval olcsóbb ajánlatról is lehetett tudni, s ez az indikatív ajánlat ismert volt Pécsett, azt a véleményt fogalmazta meg, hogy az egy indikatív és expert ajánlat volt, azaz nem volt tartós az az ár és az abban szabott feltétel, s az pusztán önmagában a buszokat jelentette. Számos, később bekapcsolt szolgáltatást viszont ahhoz képest pluszban a Bus&Coach biztosított, s emiatt is, illetve azért is lett magasabb az ár, mert már nem ugyanaz az eladó volt, mint aki a korábbi, olcsóbb, indikatív ajánlatot adta.
17.00 – Megszüntethetik az eljárást Csengő András ellen Magyarországon?
Érdekes, de annál izgalmasabb védői felvetést tett dr. Papp Gábor ügyvéd, a másodrendű vádlott, Csengő András ügyvédje a tárgyalás kezdetén. Azt mondta, hogy védencével szemben két büntetőeeljárás is van egymással párhuzamosan folyamatban, ugyanezen ügyből kifolyólag. A másik eljárás Hollandiában, és korábban kezdődött, márpedig az szerinte nem lehetséges, hogy – még ha a másik ügyben a gyanú pénzmosás is, viszont maga az ügy és tényállás gyakorlatilag megegyezik – ugyanazon személy ellen ugyanabban az ügyben két különböző országban (ráadásul két uniós tagállamban) is bünteőeljárást folytassanak le, ezért szerinte az egyiket meg kell szüntetni. A bíróság az mondta, hogy ezt a felvetést megvizsgálják. Lapunk beszélt erről jogi szakértővel, aki azt mondta, az ügyvédi felvetés nagyon is jogosnak tűnik, így ő is kíváncsian várja mire jut ebben az ügyben a bíróság. Nem zárta ki tehát, hogy Csengő Andrással szemben megszüntetik emiatt a magyarországi büntetőeljárást — ami persze nem azt jelenti, hogy tanúként ne lehetne őt még kihallgatni az követően is, hogy ebből az eljárásból kivonják. Ugyanúgy, ahogyan a harmadik vádlott is lehet még tanú a mostani, elsőfokú eljárásban a későbbiekben, annak ellenére, hogy az ő ügye már „elindult” a másodfokra, mivel ő az elsőfokú eljárásban, az előkészítő tárgyaláson bűnösnek vallotta magát.
18.15 A műszaki szakértő szerint a Tüke Busz volt vezetője nem hibázott
Egy műszaki szakértőt is meghallgatott ma a bíróság. Őt azért kérdezték ki, hogy megtudják, hogy az elsőrendű vádlott, az ügylet és annak előkészítése idején a Tüke Busz megbízott vezérigazgató-helyettese, majd vezérigazgatója hibázhatott-e, sőt azzal, önmagában bűncselekményt követhetett-e el. Mármint azzal, önmagában azzal, hogy vezérigazgatóként aláírt egy 3,5 milliárdos adás-vételi szerződést a buszvásárlásra, miközben bevallottan tudott arról, hogy nagyjából ugyanerre a buszflottára érkezett egy jóval olcsóbb, indikatív ajánlat a Volvo Hungária közvetítésével a Tüke Buszhoz korábban. Merthogy az ügyészség álláspontja szerint igen, vagyis: a vádhatóság szerint az elsőrendű vádlott már ezzel bűncselekményt követett el. S mint mondtuk korábban: az ügyészség szerint a Tüke Busz volt vezére, illetve a közvetítő kettős állampolgár (Csengő) összejátszott és megtévesztette a város vezetését is, és ebbe a tervbe bevonták a holland cég vezetését is. Vagyis emiatt a magasabbra felsrófolt vételár és az időben olcsóbban elérhető/leköthető buszok haszon egy része náluk kötött/köthetett ki. Az viszont egyelőre továbbra sem derült ki, hogy az elsőrendű vádlott volt vezérigazgató mikor és hogyan kapott vagy kapott volna pénzt a visszaosztásból. A holland cég által visszaosztott pénz (Csengő András szerint a magas, de amúgy sima jutalék) ugyanis közvetlenül a másod- és a harmadrendű vádlott számláira érkezett, vagyis az elsőrendű vádlott nem kapott így pénzt. Márpedig az előbbi, Csengő András tagadta, hogy adott volna a neki jutó összegből bárkinek is kötelezően, visszaosztásszerűen, míg a harmadrendű vádlottól korábban is megírtuk, hogy nem kötődött az eddig hivatalosan is az ügybe bevont egyik szereplőhöz sem, azaz többek közt a Tüke volt vezréigazgatójához sem.
A szakértő a bíróságon mindenesetre azt mondta ki, méghozzá nagyon világosan, hogy önmagában az, hogy egy indikatív üzleti ajánlatnál magasabb, akár 20-25%-kal magasabb lesz végül egy európai közbeszerzési kiíráson elnyerhető összeg, az nem példa nélküli. Emiatt nem kell értelemszerűen gyanút fogni. Magyarul, ha a volt vezérigazgató csak azt látta, hogy volt egy olcsóbb, indikatív ajánlat, majd ugyanazt a jószágot, ebben az esetben buszparkot (időben később) egy közbeszerzési eljárás végén drágábban adják, s így drágábban veszik meg, az így önmagában nem meglepő. Emiatt a volt vezérigazgatónak nem kellett volna, hogy tiltakozzon a vásárlás ellen, vagy furcsállja azt.
És abban a helyzetben, amilyenben volt a pécsi buszpark és a pécsi buszos cég, illetve a pécsi önkormányzat, azaz elviekben fennállt a veszélye, hogy nem lesznek buszai a pécsi közösségi közlekedési cégnek (mert amiket bérelve használtak, azokat akár bármikor el is árverezhették volna, mivel a járművek tulajdonosa, a PK Zrt. felszámolás alatt állt), a szakértő, a mai, bíróságon tett nyilatkozata szerint maga is a szabályos közbeszerzési eljárás végén kiválasztott vevővel megkötött vásárlás jóváhagyása és aláírása mellett döntött volna.
19? Lapot!
